község honlapja



múlt

jelen

hírek

fórum

menü


Nagyveleg régen...







A Nagyveleghez kapcsolódó első írásos emlékeket 1230-ból ismerjük. Egyike a legrégibb községeknek. Nevét valószínűleg arról a Velek (Veluk) vezérről kapta, akiről Béla király névtelen jegyzője sokszor megemlékezik. Árpád vezér legnemesebb vitéze volt Velek.

Veleg nevével először 1230-ban találkozunk Csák Ugrin érsek öccse, Csák Miklós várainak visszakövetelése kapcsán. A következő írásos feljegyzés 1439-ben Erzsébet királyné iktatási parancsában olvasható.


1458-ban Hunyadi Mátyás megerősíti Ulászló levelei alapján a Rozgonyi örökösöket birtokukban, az erről szóló okiratban Nagy Velegh neve is szerepel.


1498-ban a keresztesek elleni harcban a feljegyzett jobbágyok neve között szerepel Marton Pál, Vincze Balázs veleghi jobbágyok neve is.



1691-ben I. Lipót a kincstárra szállt csókakői uradalmat minden hozzátartozóival együtt báró Hochburg János fő hadiszállítónak adományozta. A török kivonulása után 40 családot hívtak ide, Trencsén megyei tótokat, Vas és


Veszprém megyei magyarokat, megígérve számukra a szabad vallásgyakorlatot









Az itteni evangélikus gyülekezet 1746-ban jött létre.

1796-ban az egész falu leégett. 1796-ban engedélyezett országos gyűjtésből épült újjá a templom és az iskola, a tanító és lelkészlak.


1800-as években a település földesura eladósodott, így került a Grünfeld család tulajdonába vétel utján.

Az 1848-49-es szabadságharcban Nagyveleg aktív szerepet játszott. A Megyei Bizottmány tagja lett Rajcsányi János evangélikus lelkész és Farkas Ádám bíró is. 67 nemzetőrt adott Veleg

Az evangélikus gyülekezet elemi iskolát tartott fenn 1746-tól 1945-ig, ami az államosítás után általános iskolaként működött tovább.


A nagyvelegei zenekar 1932





A faluba jött lelkészek és tanítók évtizedeken keresztül generációkat neveltek. Néhány név a teljesség igénye nélkül:

Görög Ernő lelkész 1926-1953

Karner Jenő tanító 1904-1940

Fekete Ferenc tanító 1929-1964

Kajos János lelkész 1953-1983


A falu lakossága mindkét világháborút megszenvedte, a község is komoly harcok színtere volt. A hősi halottak emlékét márványtábla őrzi a templomban és a temetőben.



A II. Világháború idején szétrombolták a muködő üzemet, felszerelését széthordták.

A ma is álló kastély berendezése szintén a háborús idők martalékává lett.

Nagyveleg igazi fejlődése az I. Világháború után indult meg

A Grünfeld család cselédlakásokat építtetett, és mivel azok katolikus vallásúak voltak, felépíttette a vallásuknak megfelelo templomot

Grünfeld Pál az uradalom mellett saját termékeinek feldolgozása érdekében szeszgyárat létesített, ami jól működött, többeknek munkát adva.


kb 1936








1948 a fordulat éve, az egyéni gazdálkodást a megalakuló kis tsz-ek váltották fel. Községünkben megalakult a "Szabadság" Tsz



Településünkön is komoly kuláküldözés folyt, több jól gazdálkodó egyéni gazdát kiáltottak ki kuláknak, akiknek végül nem volt más választásuk, mint a "közös".


Az 50-es években sorban létesültek a környéken a bányák, pl. Balinkán, Pusztavámon, az ipari üzemek Móron. Megkezdődött a lakosság munkába állása.
Napjainkban a munkavállalók közel 90%-a környező üzemekbe jár dolgozni.


 ---  Kovácsné Szabó Erika
falutörténeti kutatásai alapján ---


további régi képek >>>



vendégkönyv


e-mail: