község honlapja



múlt

jelen

hírek

fórum

menü


Nagyveleg régen...

Károly János: Fejér Vármegye története c. könyvéből

I. kötet.

223. levél:

Fehérvár környékén már az Árpád vezérek korából megvoltak az általuk alapított egyes helyek: Vanál, Vajta, Veleg, Csákvár, ...

306. levél:

1508-ban Fejér-megye szolgabírája Veleghi Gásápár

II.kötet

18. levél:

Árpád vezéreinek is adott Fehérvár vidékeiből /Csákvár, Veleg, Vajta,/ alapítói Szabolcs, Veluk és Boita vezérek.

III.kötet

1-21. levél:

1692-ben a török kivonulása után a pozsonyi káptalan összeirta a nála lévő okmányokból a fejér megyei községek neveit. Az összeírásban szerepel Nagyveleg, később Velegh másként Velgh

Egy 1702-ből való birtokok összeírása során Kis-Velegh, Nagy-Velegh a Hasburg bárók pusztái között vannak felsorolva.

224.levél:

II.Endre király egy 1230.-ban kelt okmányában jóváhagyja Béla fiának azon intézkedését, amely szerint a Csák nemzetségből származott Miklós nemes tulajdonában meghagyja Velg-et is

295.levél:

A Csák nemzetség utódai ugymond "élnek" Fejér-megyében, de már nem gazdagságban, hanem mint egyszerü földmívesek, viselvén máig is a Csáki nevet....

303. levél:

Erzsébet királynő 1439-ben Visegrádon iktatási parancsában Velegh is felemlíttetik, mint Csőkakő tartozéka, melyet Zsigmond és Albert királyok adományozásából Rozgonyi László bírt zálogban.

319.levél:

1508-ban II. Ulászló király parancsa alapján Kanizsai Györgyöt és fiát Lászlót beiktatják Csókakő és várbirtokai közé. Az okmányban "Wellegh" is szerepel, mint birtok.

326.levél:

1691-ben I.Lipót a Csókakői uradalmat minden hozzátartozóival, igy Kis és Nagy Veleget is báró Hachburg János főhadiszállítónak adományozta.

327.levél:

Hogy a török idők viszontagságai mennyire megviselték ezt a vidéket, mutatja a móri levéltárban lévő urbárium, amely 1662. évről felsorolja Csókakőhöz tartozó lakott és lakatlan falvakat. A lakatlanok, üresek és muvelés alatt nem állók között van Kis és Nagy Veleg is.

345.levél:

Hachburg János utódainak kihalása után 1752-ben a csókakői uradalom felosztatott s ebben az évben még mindig Nagy és Kis Velleg-ként szerepel az okmányokban

348.levél:

1824-ben osztoztak meg Lamberg Fülöp gróf és Luzinszky bárónő birtokain, mely szerint Lamberg Ferenc Fülöpnek járt Veleg. Itt már nincs említés Kis és Nagy Veleg-ről.

IV. kötet

418.levél:

1769-ben lettek telepítve a szőlők Velegen.

421. levél:

1810 január 14-én este 6 óra után nagy földrengés volt Mór és környékén, így Velegen is.

444-453. levél:

Veleg vajon azon "Dux Veleg" Veleg vezérről kapta-e a nevét, akinek lányát birta feleségül Bors nemes királyi rokon, aki Borsmonostorra az apátságot 1225-ben alapította, nem merjük biztosan állítani. Tény az, hogy Csák Ugorin érsek öccse Csák Miklós 1230-ban a Várjavak visszakövetelése ügyében eljáró bizottsággal kiegyezik, több más birtokai között elveszíti Fejérmegyében Timárt, Zobohát, Balinkát és Dádot, meghagyják neki Bodajkot és Veleget.

Amikor Csák Miklós végrendelkezik, Izsák fiára hagyja Veleget és mint Rozgonyi birtok kerülhetett 1444-ben Timári Antal egri kanonok, valamint testvérei: Simon, Benedek és József birtokába, amint azt a fehárvári káptalan által átírt három okmány is bizonyítja.

Késobb Csókakő várához tartozott, ugyanis az 1662. évi kimutatás szerint már mint lakatlan község szerepel.

Dr Heiczinger János könyvéből

Az 1810-es földrengésben nagy kárt szenvedtek Isztimér, Balinka, Mecsér, Csernye, Veleg, Bodajk, Csurgó, Csákberény. Utána még pár évig úgymond morajlott a föld.

A Vértes és a Bakony közti térség erdőkből állott s így alkalmas volt vadászatra.

A földművelés mellett évszázadokon keresztül a fakitermelés és a szénégetés volt a megélhetési forrás.

Egyéb adatok, tények a múlt századból...

A nagyvelegi evengélikus egyház 1746-ban alakult hivatalosan, amikor is a most is álló templom épült. 87 családból állt, 2/3 rész magyar 1/3 rész tót nyelvezetű volt. 1859-ben még 584 magyar és 30 tót volt.

1874-tól egységes magyar nyelv lett. A templom alapköve 1784. aug 4-én /II.József engedelmével/ lett lerakva és dec. 8-án lett felavatva.

1792-ben leégett a tűzvészkor 42 házzal együtt.

1810 ben a földrengés a templomot is nagyon megrongálta.

1863 dec. 13-án nagy szélvész volt a faluban ami szinte mindent összedöntött.

1889- ben Bödecs Sándor került segédként Vécsei Gábor tanító mellé 1891-ig, 1894-ben Ulreich Gyula.

  • Délelott 3 és délután 2 óra tanítás volt
  • 6-12 éves korig jártak iskolába a gyerekek, a lányok és fiuk teljesen elkülönítve
  • Az iskolai könyvtár 66 kötettel rendelkezett.
  • 12 évesnél idosebbeknek volt pótiskola amelyre 35 tanuló járt.



--- Szántó Sándor és barátai kutatásai alapján ---




vendégkönyv


e-mail: